Osho

Osho ellenáll mindenféle kategóriának. Beszédei, előadásai ezrei lefedik az élet szinte minden területét a személyes útkeresésétől kezdve a legsürgetőbb szociális és politikai kérdésekig.

Könyvei nem írásban születtek, hanem azon beszédek hang- és videofelvételeinek átiratai, amelyeket Osho nemzetközi hallgatóságainak rögtönzött.Ahogyan ő fogalmaz: „Tehát ne feledjétek: akármit mondok, az nem csak nektek szól... A jövő generációihoz is beszélek.”

A londoni Sunday Times „a 20. század 1000 formálójának egyikeként” jellemezte Oshót, Tim Robbins amerikai író pedig „Jézus Krisztus óta a legveszélyesebb embernek” nevezte. Az indiai Sunday Mid-Day beválasztotta a tíz ember közé – Gandhi, Nehru és Buddha mellett –, akik megváltoztatták India sorsát. Saját munkásságáról Osho úgy nyilatkozott, hogy segít megteremteni egy újfajta emberi lény megszületésének feltételeit. Ezt az új embert gyakran írta le „Zorba, a buddha”-ként, aki egyaránt képes élvezni Zorba, a görög földi örömeit és Gautáma Buddha csendes derűjét.

Osho munkássága:

Osho munkásságának minden aspektusán vezérfonalként fut végig egy elképzelés, amely egyaránt magában foglalja a keleti világ időtlen bölcsességét és a nyugati tudomány és technika legtágabb lehetőségeit.

Osho közismert a belső átalakulás tudományához tett forradalmi hozzájárulásáról, amelyben a meditációt a modern élet felgyorsult ütemének figyelembevételével közelíti meg. Egyedülálló „aktív meditációit” arra tervezte, hogy először a test és az elme felgyülemlett feszültségeit szabadítsák fel, s ezzel megkönnyítsék a meditáció gondolatok nélküli és ellazult állapotának átélését.

Oshotól idézünk:

„Ha a pillanatnak élnénk, ha a jelenben léteznénk, ha szeretetben és barátságban élnénk, és törődnénk egymással… a világ alapvetően más volna. Az egyénnek meg kell változnia, hiszen a világ nem egyéb, mint az egyéni lélek kivetülésének jelensége.”

A szerző könyvei