JIN ÉS JANG A SZERELEMBEN

Tartalom

Köszönetnyilvánítás
Előszó

1. A szerelem mint természeti erő
2. Ember és világegyetem
3. A te helyed vagy az enyém?
4. A megfelelő személy és a megfelelő idő
5. Szerelem és kommunikáció
6. Test, elme és csi
7. Étel és szerelem
8. Vágy és egység
9. A hétköznapok csodája
10. Örök változás

Előszó

Hosszú ideje foglalkozom feng shui oktatással és szaktanácsadással, és azt tapasztaltam, hogy az embereket foglalkoztató leggyakoribb és legfontosabb kérdések a kapcsolatokhoz kötődnek.
Számos tanítványom és ügyfelem azért fordult a feng shuihoz, hogy az emberi kötelékeiket érintő kérdéseikre kapjanak választ. Arra voltak kíváncsiak, vajon képes-e a feng shui segítségükre lenni már meglévő viszonyaik jobbításában vagy a szerető társ megtalálásában.
Jól érezték, hogy a nehézségek egyik összetevője a feng shuiban rejlik. Gyakran a terekkel kapcsolatos problémák játszanak közre: sokak lakása egyszerűen nem felel meg a szeretetteljes kapcsolat fenntartásához, vagy egyenesen kedvez a konfliktusok kialakulásának. Ugyanakkor ritkán fordul elő, hogy maga a tér a nehézségek egyedüli forrása. A gondokért részben a helytelen szemléletmódok vagy a félreértések felelősek, amelyek az energia ügyetlen, kiegyensúlyozatlan kezelését eredményezik. Könyvemben megkíséreltem átfogóan foglalkozni ezzel a helyzettel: nem csak a terekkel, hanem a kapcsolatok energetikájával is, valamint az energetikai és a térrel összefüggő tényezők kölcsönhatásával.
Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy a szerelem és a kapcsolatok kérdése bonyolult és kényes téma. Könyvek ezrei próbáltak már érdemben foglalkozni ezzel. Amikor először merült fel bennem, hogy írok valamit erről, rögtön tudtam, milyen nagyravágyó a tervem. Tanítványaim és barátaim azonban egyre biztattak, és ügyfeleim tanácsadásaimmal kapcsolatos visszajelzései is bátorítottak.
Arra a következtetésre jutottam, hogy a témát legmegfelelőbben a feng shui lényege felől lehet megközelíteni. A feng shui az ember tevékenységét a természet részének tekinti, és a természeti folyamatok összefüggéseiben vizsgálja. Ez az átfogó szemlélet egyesíti az embert a természettel, a természetet pedig a keletkezés és az elmúlás folyamatával. Felöleli a teljes létező időt és teret. Olyan tudás, amely mindnyájunkban természetesen van jelen, hiszen kapcsolatunk a mindenséggel a megfelelések kapcsolata. Más szavakkal: a világ és az ember viszonyának kulcsa az a tény, hogy mindkettő létének az alapszerkezete azonos.
A feng shui a térrendezést az energetika nézőpontjából közelíti meg. Könyvemben a szerelmet ugyanebből a szempontból vizsgálom – inkább jin és jang, mint női és férfi értelemben. Ez első olvasatra talán olyannyira elvontnak tűnhet, hogy nemigen lehet részletezni; remélem azonban, hogy egyúttal teljesebb képet is nyújt.
Először általános energetikai témákkal foglalkozom a kötetben, majd a tér és az idő tényezőiről ejtek szót. Az ember társadalomban élő lény, tehát foglalkoznunk kell a kommunikációval, a személyek közötti energiaáramlással, az étkezéssel és a szexualitással is. E témák mindegyikének külön fejezetet szenteltem. Azt azonban igyekeztem elkerülni, hogy túlzottan belebonyolódjak a részletekbe, inkább mindent a magasabb rendű energetikai tényezőkre vezettem vissza. Éppen ez az átfogóbb összefüggésrendszer az, ami gyakran hiányzik a modern életből. Manapság sokak élete behatárolt és bizonytalan, mert idejük nagy részében világuknak csak nagyon szűk területeire összpontosítanak.
Számos könyv és tanfolyam foglalkozik a kapcsolatokkal, és kínál eljárásokat azok jobbítására. Némelyik megközelítés a dolgokat kizárólag spirituális szemszögből mutatja be, míg mások intellektuális nézőpontból közelítik meg, vagy az érzelmi reakciókra összpontosítanak. Egy ideig ösztönzően hathatnak az efféle szemléletmódok, később azonban könnyen visszatérhetünk a régi kerékvágásba. Az velük a gond, hogy bármilyen változást idéznek is elő, az csak a gondolatok és az érzelmek síkját érinti, az átalakító energiák alapvetőbb szintjeit nem hozza működésbe. Ezért nagyon fontos, hogy beszéljünk az átalakító erők szerepéről a szerelmi kapcsolatokban.
Valójában a könyvben nem találsz különleges gondolatokat vagy titkokat. Intellektuális értelemben minden, amiről itt szó esik, egyszerű közhely. De ebben a szemléletben minden arra irányul, hogy ne a gondolatok, hanem az energetika szintjén idézzünk elő változást.
Ezt a kötetet nem szántam nagy, átfogó, bonyolult könyvnek, és nagyon remélem, nem is tűnik annak senki számára. Nem én akarom kimondani az utolsó szót, nem akarok vadonatúj dolgokat közölni, csak segítséget nyújtani. Ha csak néhány olvasóm úgy találja, hogy megérintette a mondandóm, azzal már elértem a célomat.

Köszönetnyilvánítás

Hálás vagyok tanítványaimnak és barátaimnak, akik e könyv megírására biztattak. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a készülő kötetet gondosan átolvasták, és javaslatokkal halmoztak el engem: David Abbotnak, Bertha Aybarnak, Myrna Eliasnak, Kate Fletchernek, Irene Gonzaleznek, Christy Raedeknek, Bekka Rauve-nak, Nance Scottnak, Barbara Settersnek és Helga Umpierre-nek.
Köszönet Jo Rothenbergnek, aki a korrektúrázás és a szerkesztés végső simításait végezte, valamint Earl King Jr.-nak, aki a megírásban és az átdolgozásban nyújtott segítséget.

1.
A szerelem mint természeti erő

Az emberiség történelme férfiak és nők alkotása, tehát a szerelem történelme – a beteljesületlen és a beteljesült szerelemé, a visszautasított szerelemé, az akadályokba ütköző szerelemé. Bármi történik, a szerelemnek köze van hozzá. A férfi-nő kapcsolat örök folyamata – viszonyok, remény és kétségbeesés, öröm és szomorúság – a történelem, a kultúra, a zene, a költészet és a történetmondás létrejöttének alapja. Ezáltal tűnünk ki a többi élőlény közül, hiszen ma ismert világunkban az ember az egyetlen lény, aki képes arra, hogy meséljen.
Valójában az egész világon minden kulturális, vallási vagy politikai különbség hátterében, a városi emberek, a földművelők és a nomádok közti különbségek mögött jelen van a szerelem, a szenvedély és a romantika. Ezek határozzák meg az események menetét. Vannak, akik egyenesen azt állítják, hogy minden emberi törekvés kísérlet a szerelem utáni vágyakozás beteljesítésére (vagy legalábbis arra, hogy valamit kezdjünk a vággyal).
A szerelemre leggyakrabban úgy tekintünk, mint férfi és nő kapcsolatára. Sok könyv kizárólag a szerelmi kapcsolatokra összpontosít. Ez a kötet azonban a feng shui nézőpontjából közelíti meg a témát, megkísérelve tágabb összefüggésekben, és az azokat formáló magasabb rendű jelenségek szempontjából szemlélni.

Szerelem a természet szemszögéből
Napjainkban a feng shuit sokan – tévesen – egyszerűen a térrendezés művészetének tartják, egy módszernek, amely segít elrendezni és megtervezni életterünket a magunk hasznára, és a nehézségek elkerülése érdekében. Annak azonban, amit mi feng shuinak hívunk, a hagyományos elnevezése kan ji (az ég taója és a föld taója). Ezek a tanítások eligazítanak az élet minden területének az ég és a föld egyetemes alapelveivel való kapcsolatában. A tanítások alapja a természettel összhangban álló élet, a természeti törvények követése. Ezt a nézetet a jin és jang elmélete, valamint az öt elem tana foglalja össze, amelyek a világegyetem állandó alakzatokról és folytonos változásairól szóló tudást írják le.
A jin és jang elve szerint minden kapcsolat két ellentétes előjelű minőség közötti viszonyként létezik, amelyek feltételezik egymás létét, és kölcsönösen függnek egymástól. Egyidejűleg segíti és fogja vissza egymást a két ellentétes minőség, ráadásul egyik a másikká változhat. A tökéletes szerelem alapfeltétele a kettő működésének egyensúlya.
A világegyetemben minden állandóan változik. Míg a jin és jang elve az állandó alakzatokra vonatkozik, az öt elem tana a változás folyamatát magyarázza. Az öt elem tana a fa, tűz, föld, fém és víz kézzelfogható jelképeinek segítségével írja le a változások megjelenésének öt alapmintáját, a változások kimenetelét és az alapminták közötti kapcsolatot. Az öt alapminta a jinhez és a janghoz hasonlóan kölcsönösen segíti és visszafogja egymást. Szintén a segítség és visszatartás egyensúlyának megvalósításából ered a változások módozatai közötti ideális kapcsolat.
Ebből a nézőpontból egy férfi és egy nő szerelme csupán a jin és a jang egyik megjelenési formája. Mivel a jin és a jang a világegyetemben mindenhol jelen van, a feng shui szemléletében a jin-jang kapcsolat nem kizárólag emberek, állatok vagy más élőlények közt jöhet létre, hanem minden létező között, bármilyen szinten. Ez ugyanolyan kapcsolat, mint amilyen a vidék és a rajta keresztüláradó folyó, a kontinensek és az őket körülölelő óceánok, az erdő és a rajta átsüvítő szél, a virágok és a repdeső lepke között van. Ezek mind-mind a jin és a jang energia kölcsönhatásának kifejeződései.
Ha így nézzük, a szerelem és a szerelmi kapcsolatok gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint gyönyör és fájdalom, nevetés és könnyek. Hogy a szerelmet mélyebben megérthessük, közvetlen megnyilvánulásai mögé kell látnunk, akár belülről fakadnak, akár külsődlegesek. A viszály és a zavaros viszonyok felületes képétől, az érzelmi szövevényektől megszabadulva kell szemlélnünk. Pedig hajlamosak vagyunk leragadni a felszín megnyilvánulásainál, amelyek a költészet, a zene, a dráma és a művészetek témáját alkotják. A kapcsolatokra vonatkozó legtöbb tanács, elmélet, stratégia és taktika erre a szintre összpontosít. A legtöbb ember a szerelmi kirakójáték darabkáinak véget nem érő rakosgatásába merülve tölti életét, megpróbálva a számára megfelelő alakzatba rendezni azokat.
A szerelem azonban több annál, mint amikor két ember megoszt egy csokis turmixot. Sokkal mélyebb viszonyt jelent. Soha nem olyan egyszerű, mint a puszta cselekedet, a kellemes, könnyed szórakozás vagy a lángoló szenvedély. Mindig bonyodalmakkal jár – nem esetlegesen, hanem magának a szerelemnek a természetéből fakadóan, ami a világegyetem legalapvetőbb struktúráihoz kapcsolódik. Amíg nem vagyunk képesek a szerelmet ebből a nézőpontból szemlélni, addig végeláthatatlanul bolyongunk ugyanazon kapcsolati sémák ismétléseinek labirintusában.
Magasabb nézőpontból szemlélni és alacsonyabb szinten elemezgetni nem ugyanaz. Ha az alacsonyabb szint nézőpontjából elemezzük a szerelmet, egyszerűen bizonyos részek együttesének mechanikus termékévé tesszük. Ezzel szemben magasabb nézőpontból szemlélve megőrizzük az élmény teljességét, még mélyebb értelmű és kiterjedtebb tapasztalatok összefüggéseiben látjuk. Ehhez fel kell ismernünk a világmindenség alapvető rendszereit. A legmegfelelőbb, ha a legalapvetőbbel, vagyis a taj csi struktúrájával kezdjük.

Taj csi: a kezdetek kezdete
A kínai metafizika szerint a világon minden a jin és a jang energiák kölcsönhatása. Maga a világegyetem is a jin és a jang kölcsönhatásából eredő átalakulások eredménye. Ezt a kölcsönhatást hagyományosan a taj csi ismert szimbóluma (1. ábra) foglalja össze.

(1. ábra)

Ez az ábra a világegyetemről és a természeti törvényekről szóló hagyományos tanítások hatalmas mennyiségét sűríti magába, és bárki megmagyarázhatja, akinek az értelmezéséhez szükséges kulcs a birtokában van. Ez a tao, vagyis az út fogalmának egyik ábrázolása. Bár igen ismert jelkép, sokkal többet foglal magába, mint azt a legtöbben gondolnák. A taj csi szimbóluma és a benne kódolt tanítások segítségével a dolgokat magasabb rendű értelmük szerint foghatjuk fel.
Szánjunk egy kis időt a szimbólum jelentésének alaposabb megértésére. A taj csi kifejezés két szó összetétele: a taj értelme ’hatalmas’, a csi pedig ’rendkívüli’ vagy ’végső’ jelentésű. A taj csi tehát olyasmit jelent, mint ’végső határ’, ’legvégső ok’, azaz a világmindenség. A szó legteljesebb, és mindent magában foglaló értelmében pedig: az Egész, a mindenség.
A kínai metafizika szemlélete szerint a természet alkotórészeiben megvan a mindenség összes információja, bár nem olyan részletesen. Ugyanúgy, ahogy a sejtjeinkben lévő DNS is minden információt tartalmaz, ami az egész emberi test felépítéséhez szükséges, vagy ahogy a hologram minden darabkájában benne rejlik az egész kép. Minden szinten minden létező önmagában teljes. Egy sejt ugyanúgy teljes egész, mint egy test, egy bolygó, egy csillagrendszer vagy egy galaxis. Mindegyikük teljes egészként tükrözi a rajta kívül lévő teljes egészet. Mindenben ugyanaz nyilvánul meg; különbség csak az arányokban van. Lényeges, hogy bizonyos értelemben minden létező, minden kölcsönhatás, minden esemény, minden jelenség, beleértve a szerelmi kapcsolatokat is, kifejezhető a taj csi szimbólumával, a mindenség jelképével.
Vegyük alaposabban szemügyre a szimbólum szerkezetét. Miért kör alakú és nem más formájú, mondjuk négyzet vagy háromszög? Mit jelenthet a két hal formájú alak? Miért S alakú ív osztja ketté egyenes vonal helyett? Miért van a sötét felében egy fehér, a fehér felében pedig egy sötét pont? És a pontok miért éppen kör alakúak, és nem másmilyenek?
A kör a természet formája: a világon minden a körforma felé közelít. A tárgyak és az események az időben görbülnek, körben mozognak, és a körkörösség felé tartanak, míg egy másik tárgy vagy esemény nem hat rájuk. A saját szintjükön azonban még ezek a hatások is a körkörösség felé tartanak.
A kör nem statikus dolog, hanem folyamat – kezdet és vég nélkül. Ugyanakkor a kör bármelyik pontja, vagyis a folyamat bármelyik eseménye egyaránt kezdeti és végső. Még az ok és okozat fogalmainak értelmében is – ami egyszerű, egyenes vonalú egymásra következést sejtet – egy ok okozata oka egy másik okozatnak, véget nem érő sorozatban. Ahogy látókörünk szélesedik, és az eseményeket egy ciklus részeként fogjuk fel – ahelyett, hogy kizárólag egy irányított egyenesen lévő pontoknak látnánk –, megértésünk azok jelentéséről és értékéről megváltozik, elmélyül.
A jelképben látható két halszerű, világos és sötét forma a mindenhol meglévő, ellentétes előjelű energiákat ábrázolja. A világos oldal a jang, a sötét a jin. A jang oldalt leginkább a tevékenységgel, az aktivitással, a mozgékonysággal, az agresszivitással, a nyitottsággal, a terjeszkedéssel társítják. A jin oldalt pedig ezek ellentéteivel: a passzivitással, az állandósággal, az engedékenységgel, a zártsággal, a befelé fordulással. A világegyetemben ezért az ég jang, a föld jin, a nappal jang, az éjszaka jin, az állatok hímje jang, a nőstény jin, a felfelé irányuló mozgás jang, a lefelé tartó jin, a nyár jang, a tél jin. Meleg és hideg, édes és savanyú, öröm és bánat, siker és bukás és így tovább – tapasztalataink anyaga az ellentétes előjelű lehetőségek szövevénye.
A két oldalt elválasztó S alakú ív a jin és a jang kölcsönhatásának és szoros összefüggésének közvetlenségét jelzi. Bárhol is vágnánk két ugyanakkora részre a szimbólumot, az S alakú ív miatt mindkét félben mindig lesz valamennyi jin és jang is. Ez a kétfajta energia elválaszthatatlanságát jelképezi.
A sötétben a világos, a világosban a sötét pont jelzi, hogy mindkét minőség tartalmazza a másikat: minden jangban van jin, és minden jinben van jang. Minden isteni lényben van ördögi mag, minden ördögiben van isteni. Ez az események változásának alapja. Minden változik, hiszen tartalmazza az ellentéte magvát, amely előidézi a változást.
Mindkét pont kör alakú, ami azt jelenti, hogy mindegyikük teljes kozmosz, amelyekben szintén van jin és jang. Ezek nem létezhetnek egymás nélkül. Korlátozzák, ugyanakkor erősítik is egymást, okot adnak egymásnak a létezésre, és egyikből a másikba változnak. Minden esemény és tárgy minden léptékben folyamatosan ennek a kölcsönhatásnak a megnyilvánulása. Ami igaz az elvont dolgok világára nézve, igaz a szerelmi kapcsolatok sajátosságaira is.
Ez a kölcsönhatás azonban nem véletlenszerű folyamat: mindkét oldalról mély vágy hajtja. Ez a mély vágy az egyesülés utáni vágyakozás, amely feloldhatná a kettéosztottságot, és helyreállíthatná az őseredeti egységet.
A világmindenségben minden átalakulás folyamat, az egységben lévő egyensúly keresésének része. Ugyanez vonatkozik az emberi kapcsolatokra is. Ami szexuális vágyként, szerelmi ábrándként vagy szerelemként nyilvánul meg, az a lélek mélyebb vágyának az árnyképe, hogy visszatérhessen eredeti egységéhez, újra teljes taj csi, hiánytalan, egyensúlyban lévő entitás lehessen. Ez a rejtett cél működtet minden kapcsolatot férfi és nő között. Nem csupán az emberiség történelme, de az egész világegyetem története szerelmi történet, amelyben minden esemény ennek a történetnek egy mozzanata.

Minden jin és jang
Ha mindezt megértjük, a jin és a jang fogalmainak segítségével feltérképezhetjük az átalakulások mikéntjét. A férfit a jang, a nőt a jin kifejeződésének tekintve, viszonyukat egy egyedi jin-jang kapcsolat példájaként szemlélhetjük. Fontos azonban emlékeznünk arra, hogy jin energia férfi testben, jang energia női testben is megnyilvánulhat. A dolgok magasabb szintjének nézőpontjából a jin és a jang kölcsönhatása ugyanúgy létezhet két férfi vagy két nő kapcsolatában, mint férfi és nő között. Az, hogy férfi és nő kapcsolata a jin-jang kapcsolat egyik megnyilvánulása, még nem jelenti azt, hogy ez az egyetlen lehetséges kifejeződés. A kapcsolatok minden fajtájának tartalmaznia kell az ellentéteket. Ellentétek nélkül semmi nem különböztetné meg a résztvevőket. Különbség nélkül nincs alapja a kapcsolatnak, a különbözőséggel jelenik meg a polaritás. Az a lényeg, hogy megtanuljuk keresni és felismerni az adott ellenpontokat.
Egy nyugodt kapcsolat például nem sokban különbözik a kies, homokos tengerpartra (jin) sodródó nyugodt hullámoktól (jang), a viharos kapcsolat pedig a csipkézett szikláknak (jin) csapódó hullámoktól (jang). Emberi nézőpontból az egyik legnagyobb különbség az, hogy mi ítéletet alkotunk, míg a természet nem. A jin és a jang kölcsönhatásának valódi lényege azonban ugyanaz.
Ránk, emberi lényekre az egész világegyetem hat. Idő és tér közvetlenül befolyásol minket. Ahhoz, hogy megérthessük, miként és miért történnek a különféle események, meg kell értenünk a magasabb rendű, egyetemes tényezőket. Nem ismerhetjük meg önmagunkat, ha nem ismerjük egyéni helyzetünket a térben és az időben.
A hagyományos felfogás szerint ez a feng shui szerepe. Ebben a könyvben a polaritás különféle megnyilvánulásait szeretném bemutatni az emberi világban, különösen a szerelem és a szerelmi kapcsolatok terén. A feng shuit leginkább környezetünk megtervezésének művészeteként tartják számon. Épp ezért – hiszen természetesen ez is a feng shui részét képezi – részletesen foglalkozom azzal, hogy élettereink milyen hatással lehetnek kapcsolatainkra. Szó esik majd a különféle terekben megnyilvánuló energiafajtákról, valamint arról, hogy miként használhatjuk fel a teret és az energiát olyan elrendezések kialakítására, amelyek ahelyett, hogy aláásnák, inkább gazdagítják és segítik életünket és szeretetteljes kapcsolatainkat.
Emellett kitágítom a feng shui megszokott értelmezésének határait, és egyéb tényezőkkel, az étrenddel, a testmozgással, a kommunikációval és a szexualitással is foglalkozom. Mindezek hatással lehetnek a bennünk lévő és minket körülvevő energetikai mintákra, ezáltal szerelmi kapcsolatainkra is. Ez sem esik kívül a feng shui eredeti, hagyományos értelmezésén, sőt nagyon is összhangban áll a tradicionális, a tan elveit az élet minden területén alkalmazó szemlélettel.

2.
Ember és világegyetem

Emberi nézőpontból mi vagyunk a világegyetem középpontjában. A taoizmus egyik legfontosabb műve, a Tao Te King (Az Út és Erény könyve) szerint a világon a négy leghatalmasabb dolog a tao, az ég, a föld és az ember. Tehát az ember ég és föld között létezik, és a tao, vagyis a természet törvényei irányítják. A létet alkotó nagy, egységes egész egyik legfőbb megnyilvánulási formái vagyunk. Ugyanakkor ennek az egésznek a képe is mi vagyunk – vagy inkább mi vagyunk ez az egész, csak más léptékben, tömörített formában.

A kozmikus minta
Mielőtt a szerelmi kapcsolatokkal foglalkoznánk, magasabb szintről kell kiindulnunk, hogy a jin és a jang kölcsönhatásaként szemléljük ezeket.
Mint ahogy az első fejezetben már volt róla szó, a jin és a jang a világegyetem minden jelenségében minden szinten jelen van. Az emberben is, méghozzá úgy, hogy a férfiak rendszerint a jang, a nők pedig a jin energiát jelenítik meg. Testi, érzelmi és gondolkodásbeli elétéréseik a legrégebbi korok óta adnak témát az irodalomnak. A különbségeket mindig befolyásolta a kultúra, a vallás, a származás és a történelem ugyanúgy, mint az éghajlat vagy az adott vidék földrajza. Néha azonban, ha túlságosan a férfi-nő síkra összpontosítunk, szem elől téveszthetjük az átfogóbb, általánosabb képet. Ezért kell a jin és a jang kapcsolatának energetikai szintjéről kiindulnunk.
A természet számos jelenségét megérthetjük a jin és a jang segítségével: a fentet és a lentet, a sötétet és a világosat, a hideget és a meleget és így tovább. De az alapvető különbség abban áll, hogy az egyik energia a dolgok rejtett vagy nem megnyilvánult oldalával fonódik össze, míg a másik a megnyilvánulttal. Minden kettősség ebből ered.
Az ember esetében a férfi és nő közötti különbségeket legjobban a megnyilvánult és nem megnyilvánult sajátosságok vonatkozásában láthatjuk. A megnyilvánult, vagyis a jang minőség jellemzője a kifelé irányultság és a kivetítés, a nem megnyilvánult, vagyis a jin minőségnek pedig a befelé fordulás és a belső értékek felelnek meg. Általában a férfiak sajátja a megnyilvánuló jelleg, ők kevésbé érzékenyek a finom árnyalatokra, mert nagyon is tudatában vannak saját reakcióiknak. A nők esetében ez pont fordítva van: gyakran épp saját reakcióik tudatossága teszi lehetővé, hogy rajtuk kívül eső dolgokat érzékeljenek. Ezért különbözik érzékenységben a férfi és a nő – a férfiak kilókkal és tonnákkal mérnek, a nők grammal és dekával.
Ahogy időről időre változik a férfi és a női szerep, az ellentétes minőségek igen sokféleképpen nyilvánulhatnak meg életünkben. Ennek ellenére az egyedi esetek hátterében ugyanazok az alapvető, dinamikus struktúrák állnak, amelyekről már szó esett, attól függetlenül, hogy éppen milyen eseménybe szerveződnek. Amikor már felismerjük és megértjük a jang és a jin energia közötti különbséget, minden lehetséges megnyilvánulási formáját észrevesszük a férfi-nő kapcsolatokban.
A különbség meglétének ténye döntő fontosságú. A polaritás a kölcsönhatások mozgatóereje. Megkülönböztetés vagy különbség nélkül nem létezhet polaritás, polaritás nélkül pedig nincs energiaáramlás.
Sem a jin, sem a jang energia nem képes önmagában beteljesülni, mindegyiknek szüksége van az őt kiegészítő ellentétére. A másik fél nélkül nem lehetne transzcendencia. Ezért lehet a különbség és a megkülönböztetés inkább a lét pozitív, mint negatív tulajdonsága. Amikor felismerjük a különbségeket és a kölcsönhatást a férfi és a női létezés kézzelfoghatóbb szintjei között, egyre nagyobb hozzáértéssel ismerjük fel a jin és a jang finomabb változatait és átalakulásait a bonyolultabb eseményekben.

Az emberi dráma
Ha a világ színpad és az élet dráma, akkor az egész emberi történelem színdarab, több millió szereplővel. Az összes közül azonban végül is csak kétféle szerep lehetséges: férfi és nő szerepe. Férfiak és nők között a természetes különbség a jin és a jang közötti alapvető eltérésre és a hozzájuk kapcsolódó tulajdonságokra vezethető vissza. A férfias jellegben több jang energia, a női jellegben több jin energia nyilvánul meg.
Hogy láthassuk, miként működik ez a kölcsönhatás, először vizsgáljunk meg bizonyos szabványos vagy hagyományos ellentéteket jin és jang között, hiszen ezek gyakran játszanak szerepet a férfiak és a nők közötti különbségekben. Vegyük figyelembe, hogy ezek az eltérések nagymértékben leegyszerűsítettek, hogy természetük érthetőbb, megragadhatóbb legyen. Az ellentétek majdhogynem sztereotípiák, hiszen bizonyos megnyilvánulások átlagát vagy összegzését jelenítik meg. Épp annyira hasznosak, mint az átlag kiszámítása, amelynek segítségével fogalmat alkothatunk arról, merre lehet a lehetőségek tartományának középpontja. Azonban a középérték nem a teljes história, csupán a történet legegyszerűbb kezdete. Ezt figyelembe véve megvizsgálhatjuk, miként működik az ellentétek némelyike.
A logika és a gondolkodás jang, az intuíció, a megérzés jin. Ezért a férfiakban az intellektuális energia, a nőkben az érzelmi energia az uralkodó. A férfiak logikusan gondolkoznak, a nők megérzések révén. Jin és jang elkerülhetetlen átalakulásának megfelelően azonban a férfiak logikusan gondolkoznak, de érzelemből cselekszenek, a nők viszont érzelmek révén gondolkoznak, de logikusan cselekszenek. Egy-egy entitásban jin és jang mindig egyensúlyban van.
Az ég jang, és a magasban van, a föld jin, lent van, alul. Általában a férfi (jang) a magasban van, széles látókörű és hajlik az átfogóbb szemléletre, míg a nő (jin) inkább két lábbal áll a földön, és hajlamosabb a mindennapok gyakorlatias oldalát nézni. Míg a férfiak a lét értelmének, eredetének és céljának elvont kérdésein elmélkednek, addig a nők gondoskodnak a ház tisztaságáról, az élelem beszerzéséről és a baba etetéséről.
A nagyszabású látomás jang, a részletek jin. A férfiak nagyra törőbbek, küldetéstudatuk van, fontos ügyeket akarnak magukévá tenni, meg akarják hódítani a világot, hírnevet szeretnének. A nők, bár ugyanazokkal az adottságokkal rendelkeznek, amelyek a férfiak számára lehetővé teszik, hogy véghezvigyék nagyra törő terveiket, alapvetően a szerelemre, a kapcsolatokra és a családra összpontosítanak, ezek a legfontosabbak az életükben.
Jang, az ég energiája dinamikus és terjeszkedő. Jin, a föld energiája nyugvó és féken tartott. A férfiak természetüknél fogva merészebbek, lényegre törőbbek és kitartóbbak. A nők érzékenyebbek, kifinomultabbak és gyengédebbek. A férfiak, akik a jang energia megtestesítői, hajlamosabbak a test és a szellem különválasztására, míg a nők, a jin energia hordozói egységesebbek.
Az általánosított összehasonlítások és ellentétek listája hosszú. Ezek mind a jin és a jang természetében rejlő eltérésekből erednek. A tény, hogy ezek a különbségek léteznek, csoda és áldás. Kizárólag e kettősség hatására keletkezik impulzus és hajtóerő, amely az embereket egymás keresésére ösztönzi.
Sajnos, ha nem értjük meg, vagy nem akarjuk elfogadni ezeket a különbségeket, akkor az eltérések problémákká válhatnak, még a leghétköznapibb dolgokban is. Például a férfiak gyakran panaszkodnak, hogy a nőknek egy örökkévalóság kell, mire felöltöznek indulás előtt. Lehet, hogy a nő egy órán át próbálgatja a ruháit, és végül az elsőt veszi fel. Egy másik hasonló helyzet, amelyben a különbségek megjelennek, a vásárlás. Gyakran hallhatjuk a férfiakat, amint olyan nőkről beszélgetnek, akik hosszú időt töltenek ruhák felpróbálásával, amelyek mindegyike nagyszerűnek tűnik, de aztán nem vesznek semmit.
A nők pedig folyton arról panaszkodnak, hogy a férfiak nem akarnak otthon maradni. Olyan párok esetében, ahol mindkét fél dolgozik, és egész héten külön vannak, amikor végre elérkezik a hétvége, sok férfi inkább szórakozni menne, vagy sportközvetítést nézne a barátaival ahelyett, hogy a feleségével maradna.
Ezek az apró nézeteltérések állandó civakodáshoz, később különváláshoz vezethetnek. Sok szerelmespár kapcsolata kizárólag efféle apróságok miatt szakad meg. Az emberek nagyon is tisztában vannak ezzel a jelenséggel, de a probléma minden kézenfekvő, könnyen hozzáférhető szakértő tanács és vélemény dacára megmarad.
A gondok gyökere abban rejlik, hogy bár tudatában vagyunk a különbségeknek, mégsem értjük, miért vannak, és valójában nem fogadjuk el létezésüket. Dédelgetjük a reményt, hogy társunk egyszer majd megváltozik. Ezek az eltérések azonban természeti törvények megnyilvánulásai. Miképpen nem kívánhatjuk, hogy a természet rendjét felborítva, a fák tavasszal hullassák és ősszel növesszék a leveleiket, ugyanúgy nem változtatunk ezeken a különbségeken az emberek között.

A nőnek időre, a férfinak térre van szüksége
Vegyük szemügyre ezeket a különbségeket a magasabb rendű megértés szempontjából. A világegyetem tér és idő. Az idő jang, a tér jin. A nők eredendően szorosabban kötődnek a térhez (jin), ezért természetükből adódóan keresik az időt (jang), ami a jin tényezőt kiegészíti. Ezért van szükségük több időre. Akár egy órát is eltöltenek a megfelelő ruha kiválasztásával, mielőtt társaságba vagy sétálni mennének, esetleg rengeteg holmit felpróbálnak az áruházban. Ez nem arról szól, hogy „mit is vegyek fel”. A nők tudják, melyik ruhát vegyék fel, gyakran ezért is próbálják fel először azt. Tulajdonképpen csak több időre van szükségük, hogy megvizsgálják, és tisztába kerüljenek érzéseikkel. Ez az oka annak is, hogy többet foglalkoznak a részletekkel: a részletek időt igényelnek. A férfiaknak több térre (jin) van szükségük, hogy kiegészítsék eredendő jang tulajdonságaikat. Ha egy férfi a szabadidejét nem a feleségével tölti, még nem jelenti azt, hogy nem szereti őt, vagy nem akar vele lenni.
Megismerkedéskor a férfiak gyakran zavarba jönnek, amikor azt tapasztalják, hogy a nőknél a „nem” néha „igent” jelent. Igaz, a férfi közeledését visszautasítva, olykor egy „nem” sokkal inkább „még nem” vagy „most nem” jelentésű. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy amikor egy nő „nemet” mond, az nem jelenti azt, hogy „igent” ért alatta. Ismerkedéskor és hasonló helyzetekben a „nem” nem mindig azt jelenti, hogy teljesen kizárt a dolog. Sokszor csak annyit akar mondani vele, hogy ne siettessék, mert időre van szüksége, hogy feldolgozza a történéseket.
Másfelől a nők gyakran arról panaszkodnak, hogy ismerkedéskor a férfiak minden alkalmat megragadnak, hogy velük lehessenek, viszont amint a nő „igent” mond, és a kapcsolat biztossá válik, már nem jelentkeznek olyan gyakran, mint amikor még bizonytalan volt a helyzet. A férfiak ilyenkor megpróbálnak újra teret szerezni maguknak.
Mindez szintén a férfiak és a nők közötti eredendő különbség egyik megjelenési formája. A nőnek időre, a férfinak térre van szüksége.
Ha megértjük, hogy ezek természeti törvények és folyamatok kifejeződései, csupán akkor alakulhat ki az együttérzés és a türelem, és csak így fordíthatjuk javunkra különbözőségünket.
Olykor nézőpont kérdése, hogy örülünk-e valaminek vagy sem. Ha a természeti folyamatok szempontjából nézzük, el tudjuk fogadni, ha viszont csak a kellemetlenséget látjuk benne, elviselhetetlennek érezzük.
Egyszer Pekingben megismerkedtem egy gyönyörű táncosnővel, aki egy népszerű futballistához ment feleségül. Sajnálatos módon foglalkozásukból adódóan más-más városban kellett dolgozniuk, csak a hétvégéket tölthették együtt. A hölgy először azt mondta, nagyon zavarja a férje viselkedése. Valahányszor hazament hétvégére, úgy alakult, hogy ideje nagy részét a barátaival töltötte. Egy idő múlva felesége arra a megállapításra jutott, hogy ezek a kapcsolatok férje pályafutásának és életének fontos részét képezik. Ahelyett, hogy megpróbálta volna otthon marasztalni (ami csak veszekedéshez és rossz hangulathoz vezetett volna), inkább arra biztatta, találkozzon csak velük. A férfinak egy idő után bűntudata támadt, és a feleségét is hívta, hogy tartson vele. Kiderült, hogy a nő nagyon jól beilleszkedett a baráti körbe, így amikor férjével és annak ismerőseivel mentek szórakozni, egyszerre lehettek együtt és a tágabb baráti körrel.
Hasonló, de ezzel épp ellenkező példa a férfi esete, akit felesége folyton arra kér, menjen vele vásárolni, de miközben a nő ruhákat próbál, vagy alaposan szemügyre veszi az összes kapható törülközőt vagy bútorszövetet, a férj tétlenül várakozik. Ha a férfi elhívná egy barátját és annak feleségét, a nők nyugodtan vásárolhatnának, míg a férfiak kávézással és beszélgetéssel tölthetnék az idejüket.
Ez csupán néhány példa arra, miképp oldhatók meg a férfiak és nők közötti különbségekből származó nézeteltérések. Minden pár egyedi, tehát a megoldások is csak egyediek lehetnek. Minden esetben közös azonban a különbségek felismerésének és felhasználásának képessége, ahelyett hogy figyelmen kívül hagynánk vagy letagadnánk azokat.

Jin és jang vonzza egymást, szorosan kapcsolódnak. A harmónia a két mozgás dinamikus egyensúlyának állapota. Az összhang nem jelenti azt, hogy elveszítjük saját egyéniségünket és önazonosságunkat. Emberi lényekként férfi és nő között nincs különbség. Energiahordozókként azonban mérhetetlenül különbözőek. Ha egy férfi hasonul a barátnőjéhez vagy a feleségéhez, kevésbé lesz izgató párja számára – és fordítva.
Ha egy férfi már egy ideje együtt él egy nővel, gyakran azt hiszi, ismeri. De a férfiak nem nők, tehát nem érthetik tökéletesen a nőket. Gyakran a legismerősebbet értjük a legkevésbé. A bizalmas viszony nem egyenlő a megértéssel.
Esetenként a férfi durván félbeszakítja a nőt, aki részletekbe menően próbál valamit elmagyarázni, és elbizakodottan állítja: tudja, mi a helyzet. Ilyenkor a férfi két dologban követ el hibát. Az egyik, hogy úgy gondolja, átfogóan látja az esetet, pedig valójában talán nem is fogta fel. A másik, hogy figyelmen kívül hagyja, hogy a nők a részletek segítségével dolgozzák fel érzéseiket, és ő a részletek feltárásának meggátolásával megszakítja ezt a folyamatot.
A kölcsönhatás másik oldaláról szemlélve, a nők olykor azt gyanítják, hogy a férfiak nem osztják meg velük készségesen a gondolataikat, eltitkolják őket, és egyfajta vallatásnak vetik alá párjukat, hogy megtudják, min töpreng. Lehetséges azonban, hogy társuk nem is gondolkodik semmin. De ha nem ad részletes beszámolót gondolatairól, a nő úgy érezheti, eltitkolja előle a részleteket – miközben lehet, hogy nincsenek is részletek. A férfi megelégedhet egy következtetéssel és néhány dologgal, ami azt alátámasztja, nem érzi mindig szükségét, hogy jobban a dolgok mélyére nézzen.
Emlékezzünk a taj csi szimbólumra. Jin és jang viszonylagos, nem abszolút. Semmi sem kizárólag jin vagy kizárólag jang. A jinben mindig benne foglaltatik a jang, és a jangban a jin. Amikor azt mondjuk, hogy a nő eredendően a jin, a férfi pedig eredendően a jang energia megtestesítője, azzal nem állítjuk azt, hogy a nő tisztán jin, a férfi pedig tisztán jang. Ez csupán annyit jelent, hogy a nők döntően jin, a férfiak döntően jang jellegűek. Tekinthetjük az arányt, mondjuk, harminc-hetven százalékosnak.
Általános az a tévhit, amely szerint a férfiak úgy vélik, nagyon férfiasan kell viselkedniük, hogy felkeltsék a nők figyelmét, és a nők úgy hiszik, nagyon nőiesnek kell lenniük, hogy vonzzák a férfiakat. Természetesen, ha egy nő cseppet sem nőies vagy egy férfi egyáltalán nem férfias, az legtöbbször megakadályozhatja egy kapcsolat kialakulását.
Ha egy nő rendelkezik némi jang tulajdonsággal, az csak teljesebbé és kívánatosabbá teszi. Mivel a gyengédség és a kifinomultság jin tulajdonság, a nagy belső erővel rendelkező nők ezeket kiegészítik, és épp e miatt az egyensúly miatt tűnnek ki a többiek közül. A különleges férfiak sem csupán azért azok, mert erősek, hanem mert olyan jin tulajdonságokkal rendelkeznek, mint amilyen a szelídség vagy a humorérzék. A nők a férfias erőt magától értetődőnek veszik; senki nem leli örömét egy nyafogó férfiban. Miközben a nők méltányolják a férfi felszínen megnyilvánuló erejét, gyakran olyasvalakibe szeretnek bele, akinek bizonyos szempontból van valami gyengesége, ami lehetővé teszi, hogy a nők úgy érezzék, van mit nyújtaniuk neki.
Egy karizmatikus vagy népszerű férfit rajongók ezrei vehetnek körül, de az ő figyelmét valószínűleg egy olyan nő ragadja meg, aki megérti a gyengéit.
Ez egyensúly kérdése. A jinben kell lennie némi jangnak, a jangban pedig jinnek.
A jin és a jang ellentétpárokban fejeződik ki: fent és lent, jobb és bal, rejtélyes és ismert. Az utóbbi ellentét azért fontos, mert a jó kapcsolathoz a bizalmas viszony és a titokzatosság egyensúlyára is szükség van. Ha két ember túlzottan ismeri egymást, mint fivér és nővér, nehezen lobban fel a szerelem lángja.
Ez alapján felmerül a kérdés a szerelmesek közötti teljes őszinteség szükségességéről is. A kölcsönös nyíltság döntő fontosságú a jó kapcsolat megteremtéséhez, a teljes őszinteség mégsem célszerű. Mindenkinek meg kell engedni, hogy meglegyenek a maga titkai – akár sérthetetlen titkok is –, de persze az nagyon fontos, hogy nyitottak legyünk egymás felé.
Jin és jang ellentéte van jelen a féltékenység és a tolerancia ellentétpárjában is. A féltékenység lehetősége nélküli szerelmi kapcsolat tökéletlen. Ha az édes-savanyú levesben nincs ecet, az íze nem tökéletes.