GYERMEKEK GYÓGYÍTÁSA CSALÁDÁLLÍTÁSSAL

Előszó

Egy beteg gyermek szenvedése láttán ösztönösen feltesszük a kérdést: miért? Hogyan fordulhat elő, hogy már egy kisgyermek is halálos betegségben szenvedjen? A lehetséges válaszok egyikét a szisztematikus családállítás adhatja meg – ez a módszer rávilágít arra, hogy a gyermekek szenvedésükkel is a családjukhoz tartozásukat fejezik ki. Egy gyermek szenvedésében a családja iránti szeretete, illetve néha múltbéli családi események mutatkoznak meg. Bert Hellinger módszerének segítségével a gyerekek iránt érzett vak szeretet valamennyi családtagot felszabadító szeretetté változhat.
Terapeutaként gyakran találkozom olyan szülőkkel, akik aggódnak beteg gyermekeik miatt, és segíteni próbálnak rajtuk. Amíg ezek a gyermekek valóban gyermekek, illetve fiatalkorúak, szüleiknek joguk van ahhoz, hogy megoldásokat keressenek a problémáikra.
Néha gyerekekkel is közvetlen kapcsolatba kerülök, sőt, nem ritkán a fiatal felnőttek is elkísérik szüleiket a családállító foglalkozásokra. Ilyenkor a szülők és a gyerekek együtt tapasztalhatják meg a család egészének gyógyulását. E könyv ezeket a történeteket meséli el.
A könyv néhány fejezetében Bert Hellinger munkásságából merítek, illetve más rövid gyermekterápiát mutatok be. Mivel én magam hipnoterapeutaként is tevékenykedem, kézenfekvő volt, hogy Milton Erickson munkásságáról is szóljak. Az ő módszereit Bert Hellinger is gyakran alkalmazza, különösen, ha nincs feltétlenül szükség szisztematikus összefonódások felállítására. Az ágyba vizelő gyermekeknek például gyakran már az is gyors és váratlan megoldást jelenthet, ha elmesélünk nekik egy történetet vagy egy mesét.
Az „A szenvedő gyermek” című fejezet tagolásánál az asztmát és az allergiát az enyhébb betegségekhez, míg a hiperaktivitást a súlyosabb problémákhoz soroltam. Hadd magyarázzam el röviden, miért. Az allergia a legtöbb ember életében nem okoz különösebb problémát, léteznek azonban az allergiának súlyosabb, életveszélyes formái is. A hiperaktív gyermekekre ennek a fordítottja igaz: míg néhány esetben a probléma viszonylag jól kezelhető, a többségre nem ez a jellemző. Ahogyan azt a fejezetben bővebben is kifejtem, a hiperaktív gyermekek családi hátterében számos problémával találkozhatunk.
Hogy a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélések témáját kihagytam a könyvből, annak az az oka, hogy más könyvemben már részletesen írtam róla. (Röviddel e könyv kéziratának leadási határideje előtt jelent meg Ingrid Dykstra könyve, ami ugyancsak szisztematikus szemszögből közelíti meg a gyermekek problémáit.)
Sylvia Gómez Pedra és Marianne Franke-Griksch munkáikban részletesen foglalkoznak az iskola és a család témájával. Marianne Franke-Griksch szemléletesen mutatja be, hogyan támogathatja a tanár hatékonyan a gyermeket a család óvatos bevonásával.
A családállítások bemutatásánál a következők szerint jártam el: ha kifejezetten nem utalok rá, a „nővér”, a „báty”, az „apa”, a „Karin” és a „Peter” megnevezéseknél mindig a képviselőre gondolok. Ha az állítást kérő személy beáll a helyére, és elfoglalja saját helyét a felállított családban, arra külön is utalok.