EGYÜTTÉRZÉS + DVD

Előszó

Tudjuk, mi a szenvedély; ezért hát az együttérzés mibenlétét sem túlzottan nehéz megértenünk. A szenvedély egyfajta biológiai lázat jelent – forróságot, melyben szinte megszállnak a biológiai, öntudatlan energiák. Többé nem vagy a magad ura, csupán rabszolga.
Az együttérzés azt jelenti, hogy túlléptél a biológián, túlléptél a puszta élettanon. Többé nem rabszolga vagy – úrrá lettél önmagad felett. Immár tudatosan működsz. Nem tudat alatti erők hajszolnak, húznak és vonnak; te magad döntöd el, mihez akarsz kezdeni az energiáiddal. Korlátlanul szabad vagy. Ekkor ugyanaz az energia, mely szenvedéllyé lett, együttérzéssé válik.
A szenvedély kéjvágy, az együttérzés szeretet. A szenvedély vágy, az együttérzés vágytalanság. A szenvedély kapzsiság, az együttérzés osztozás. A szenvedély eszközként akarja használni a másik embert, az együttérzés önmagában álló célként tiszteli azt. A szenvedély örök béklyókkal köt a földhöz, a sárhoz, és sosem válhat belőled lótuszvirág. Az együttérzés lótuszvirággá tesz. Általa kezdesz a vágyak, a kapzsiság és a harag sárvilága fölé emelkedni – az együttérzés az energiáid átalakulása.
Általában szétszórt vagy, és felaprózódsz. Energiáid egy részét haragod szívja fel, más részét kapzsiságod nyeli el, megint más részét kéjvágyad emészti fel és így tovább. És oly sok vágy vesz körül, hogy egészen megfosztanak az energiáidtól; kifacsartan, üresen hagynak hátra.
Emlékezz csak William Blake mondására – mély éleslátás rejlik benne –, mely szerint „az energia gyönyörűség”. Neked azonban semmi energiád nem marad, hiszen az utolsó cseppig folyamatosan kiszipolyozzák belőled. Amikor mindezeket az energiákat többé nem pazarolod el, kezdik feltölteni a benned rejlő tavat, benső lényedet, kiteljesedsz, és nagy gyönyörűség ébred benned. Amikor pedig kezdesz túlcsordulni, buddhává válsz, és kimeríthetetlen forrásra bukkansz.
S csakis akkor fogod megtapasztalni az együttérzés mibenlétét, amikor buddhává válsz. Higgadt szeretet ez – nem hideg, vigyázz, hanem higgadt; örömöd megosztása a létezés egészével. Áldássá válsz önmagad és a lét egésze számára. Ez az együttérzés. A szenvedély átok, az együttérzés áldás.

EGYÜTTÉRZÉS, ENERGIA ÉS VÁGY

A Buddha negyven évig élt a megvilágosodása után. Miután minden vágya kihunyt, az egója tovatűnt, még negyven esztendőt élt. Sokszor megkérdezték tőle: „Miért létezel még mindig a testben?” Amikor a dolgok véget érnek, el kellene tűnnöd. Logikátlannak tűnik, hogy a Buddhának akár egy perccel is tovább kelljen maradnia testi létében. Ha kihunytak a vágyak, hogyan működhet tovább a test?
Meg kell értenünk egy mélységes igazságot. Amikor a vágy tovatűnik, az azt mozgató energia megmarad; ez sosem tűnik el. A vágy csupán az energia egy formája; ezért vagy képes az egyik vágyat egy másikká átalakítani. A harag szexualitássá válhat, és fordítva. A szexualitás kapzsisággá alakulhat; tehát valahányszor egy nagyon kapzsi emberre bukkansz, kevésbé lesz erős benne a szexualitás. Ha az illető a végletekig kapzsi, akkor teljesen mentes lesz a szexualitástól, és cölibátusban fog élni – mivel minden energiáját elnyeli a kapzsiság. Ha pedig olyan emberrel találkozol, akiben nagyon erős a nemiség, mindig úgy fogod találni, hogy az illető egyáltalán nem kapzsi, hiszen a kapzsiságra egy csepp energiája sem maradt. Ha olyan embert látsz, aki elfojtja a szexualitását, az bizonyosan hirtelen haragú lesz; a harag mindig készen fog állni benne, hogy a felszínre törjön. Sugárzik a szeméből, az arcáról, hogy ő csupán haragvó; minden szexuális energiáját dühvé alakította.
Ez az oka annak, hogy az úgynevezett szerzeteseitek és szádhujaitok folyton haragszanak. Már a járásuk is mutatja haragjukat; a rád vetett pillantásukból is árad a harag. Nyugalmuk csupán felszíni – érintsd meg őket, és mindjárt feldühödnek. Szexualitásuk haraggá változik. Ezek a formák; az élet az energia.
Mi történik, amikor minden vágy tovatűnik? Az energia nem tűnhet el, hiszen az energia elpusztíthatatlan. Kérdezd csak meg a fizikusokat; ők is igazolják, hogy az energia nem semmisíthető meg. Egy bizonyos energia volt jelen Gautáma Buddhában, amikor megvilágosodott. Ez az energia korábban nemiségként, haragként, kapzsiságként és millió más formában jelent meg. Azután mindezek a formák eltűntek – mi történt tehát az energiával? Az energia nem semmisülhet meg, így hát, amikor a vágyak nincsenek jelen, nem ölt formát, de azért továbbra is létezik. S mi vajon ilyenkor a szerepe? Az energia együttérzéssé válik.